|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 109 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-109 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Selye János 2013. november 2.Hitvallás és reformációSzerdán kezdődött és csütörtökön, október 31-én, a reformáció ünnepe alkalmából megtartott istentisztelettel fejeződött be az a kétnapos konferencia, amelynek témája a 450 éve megalkotott Heidelbergi Káté volt. A Heidelbergi Káté kiadványaiból Hermán M. János által összeállított kiállítást szerdán délután nyitották meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának emeleti előcsarnokában. A megjelenteket, köztük Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott püspököt, Tőkés László EP-képviselőt, dr Lévai Attilát, a komáromi Selye János Egyetem teológiai fakultásának dékánját Horváth István, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót Hermán M. Jánosnak, aki egy rögtönzött tárlatvezetéssel hívta fel a megjelentek figyelmét a kiállítás darabjaira. Kiállítás és istentisztelet Hermán M. János elmondta, hogy körülbelül egy éven át szervezték a kiállítást, és ökumenikus kollekciót sikerült a közönség elé tárni, hiszen unitárius és katolikus káté is van a kiállított darabok között, de örmény és román nyelvű is látható. A több évszázadot átívelő gyűjtemény kapcsán szó esett a különböző káték nyomtatásáról, cenzúrázásról, az emberközpontúvá tett, vagy kézírásos káték mellett a Sass Kálmán-féle kátéról is. „A hitvallásos emberek tudják, hogy a létra a földről a mennybe vezet” – fogalmazott Hermán. M. János. A Nagyváradi Kántorok Kórusának szolgálata után Szomor Attila segédlelkész beszélt Hévézi Endre Londonban élő magyar képzőművészről, aki a zilah-ligeti református templom ólomüveg ablakait készítette. Az evangélistákat, Mátét, Márkot, Jánost és Lukácsot ábrázoló munkákról készített fényképeket is láthatták az érdeklődők, és az is elhangzott, hogy december elején a tervek szerint megszervezik a 90. esztendős művész önálló kiállítását is. A program a várad-újvárosi református templomban folytatódott, ahol Sándor Lajos parókus lelkész köszöntötte a híveket, majd dr. Tóth Albert, a Magyarországi Lelkészi Szövetségek elnöke, tiszalúci lelkész szolgált. Tóth Albert igehirdetését a Mózes első könyve 3. rész 8–9. versére alapozta, itt kérdezi meg az Úr a bűnbeesés után rejtőzködő embertől: hol vagy? „A teremtés óta a bűnös ember mást sem csinál, mint bújócskázik Istennel” – fogalmazott az igehirdető, aki megjegyezte: a kommunizmusban mindig féltünk azoktól, akik néztek, megfigyeltek, de Istentől nem féltünk, pedig ő is figyel. Az Isten örökké keresi az embert, és egyszülött fia elment a bűnösökhöz is, mondta az igehirdető, aki a „nagyváradi atyámfiai, hol vagytok?” – kérdéssel zárta prédikációját. Könyvbemutató és hitvalló helyzet Folytatásként dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora mutatta be dr. Pálfi József lelkész-tanár „Vallásomat el nem hagynám…” Királyhágómelléki kéziratos konfirmáció káték a 20 században című kötetét mutatta be. Mint mondta, a kötetből látszik Trianon után Királyhágó-mellék útkeresése Debrecen és Kolozsvár között, olvasható a szerzők életrajza is. Sárközi Lajos az 1920 és 1940 közötti időszakot, míg dr. Széles Mária, Horváth István és Orth Imre az 1946-47-től 1989-ig terjedő időszakot ölelte fel. Az egyetem volt professzorasszonyát és a szerzők leszármazottait egyébként köszöntötték is a templomban. bemutatón után Orosz Otília Valéria énekelt Thurzó Zoltán kíséretével, majd Tőkés László EP-képviselő mondott beszédet. Vannak úgynevezett hitvalló helyzetek (status confessionis), ilyen volt például 1956-os forradalom, de akár az őskeresztény egyház helyzete, amikor a hit megvallását a hívőnek minden következményével együtt vállalni kell. Ilyen a kisebbségi sors is, 1989 után sokan felvállalták hitüket, ám ez a hullám elmúlt, a lelkészek tudják, hogy egyre több az úgymond rejtőzködő keresztyén. A Heidelbergi Káté 450. évfordulójának, a hitvallás évének üzenete, hogy „szerezzük vissza hitvalló keresztyén minőségünket” – mondta Tőkés László. Fried Noémi Lujza 2014. április 25.Egyháztörténeti konferencia a kettős kisebbségi létről VáradonKettős kisebbségben. Vallási és egyházi identitás a Felvidéken és Partiumban címmel szervez nemzetközi egyháztörténeti konferenciát pénteken Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a szlovákiai református keresztyén egyház, a komáromi Selye János Egyetem református teológia kara, valamint a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia. A rendezvény – amelynek a Partiumi Keresztény Egyetem ad otthont – már csütörtökön elkezdődött: az érdeklődők egyebek mellett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, Fazekas László, a szlovákiai református keresztyén egyház jelenlegi püspökének, valamint Erdélyi Géza volt püspöknek az előadását hallgathatták meg. A rendezvénysorozat mai programja 9 órakor kezdődik a felsőoktatási intézmény székhelyén, a résztvevőket János Szabolcs, az egyetem rektora köszönti. A délelőtt folyamán elhangzó – a Partiumi Keresztény Egyetem és a komáromi Selye János Egyetem vezetői által tartott – előadásokon szó lesz az erdélyi, valamint a szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatásról, a felekezeti oktatás jövőjéről, illetve a társadalmi felelősségvállalásról. Az ebédszünet után folytatódnak a bemutatók: a két felsőoktatási intézmény szakértői a kettős identitás, illetve kisebbség kérdéséről, valamint egyházvezetői tapasztalatokról értekeznek. Krónika (Kolozsvár) 2014. október 2.Az emberi erőforrások megújuló energiaforrása az Istenbe vetett hitOktóber 2-án, csütörtök délelőtt a nagyváradi színházban nyitották meg hivatalosan a Partiumi Keresztény Egyetem 2014-2015-ös tanévét. Az ünnepélyes megnyitón a magyar kormány, valamint több felsőfokú oktatási intézmény képviselői is jelen voltak. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) ünnepi tanévnyitójának első felszólalója Tőkés László a PKE elnöke, európai parlamenti képviselő volt, aki emlékeztetett arra, hogy huszonöt évvel ezelőtt hozták létre a PKE jogelődjét, a Sulyok István Református Főiskolát, majd 1999-ben, azaz tizenöt évvel ezelőtt megalapították a Partiumi Keresztény Egyetemet. E kettős évfordulóra való tekintettel Tőkés László jubileumi emlékévet hirdetett, mely az évnyitótól az évzáróig terjed. „Nem csupán ünnepléssel, emlékezéssel, hanem munkával és reformmal és beszédes eredményekkel kívánjuk emlékezetessé tenni ezt az évfordulót. A megújulás, a megerősödés éve legyen ez az évforduló” – fogalmazott a szónok, aki emlékeztetett arra is, hogy negyed századdal ezelőtt megbukott a kommunista diktatúra és az erdélyi magyarság elindulhatott a nemzeti kisebbségi szabadság és felemelkedés felé. De mint Tőkés László fogalmazott „sajnos távol állunk attól, hogy véget ért volna a küzdelem, az építés és a küzdelem együttes időszaka következett el. Kivívtuk az építés jogát és lehetőségét, ennyi történt huszonöt évvel ezelőtt, és azóta is tovább kell folytatnunk emberi és nemzeti jogainkért vívott harcunkat, és tovább kell folytatnunk küzdelmünket Románia demokratikus átalakításáért”. E küzdelemnek az utóbbi időben tapasztalt számos negatív történését idézte fel Tőkés László megemlítve azt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége nem hajlandó teljesíteni a Románia tanügyi törvényében előírt kötelességeit, és a magyart tagozatot nem hajlandó beindítani a maga teljes jogával, de utalt az egyházi iskolák nehéz helyzetére, valamint az ún. zászlóháborúra is: „nap mint nap önkényes prefektusok garázdálkodnak székely megyéinkben, de ide számítva Nagyváradot is, ahol, amikor kitűztük szolidaritásból a székely zászlót, egy 30-50 ezer lejes büntetést helyeztek kilátásba. Ellenséges propagandakampány folyik a székelyföld területi autonómiája ellen” – sorolta a magyar közösséget ért sérelmeket. Végezetül így szólt Tőkés László: „A rendszerváltás buktatói megviselték egész Románia lakosságát, és különösképpen megviseltek bennünket. Sokszor érzékeljük a fáradtság jeleit, vagy a lemondás, a kiábrándultság érzését közösségünkben, de nem szabadna engednünk ennek a kísértésnek. Az emberi erőforrások megújuló energiaforrása az Istenbe vetett hit, ez a hit tartott meg és vitt előre bennünket nemzedékről nemzedékre. Ezt kérjük a mai megnyitón Istentől”. Egyetemi reform Dr. János Szabolcs rektor beszédében kiemelte, hogy Magyarország kormányának támogatása elengedhetetlen feltétele annak, hogy ma új egyetemi évet kezdhet a PKE, majd így folytatta: „huszonöt év után megérett az idő egyetemünk átalakítására, céljainak, működési elveinek újragondolására, újrafogalmazására”. A rektor tudatta, hogy a 2014-2015-ös tanévben az egyetem három karán 375 első éves hallgató kezdi meg egyetemi tanulmányait alapképzésen és mesteri szakon. Az egyetem falai között tanuló mintegy ezer hallgató tizennyolc alapképzés és hét mester szakon 98 főállású oktatótól sajátíthatja el választott szakmájának tudásanyagát. „Fokozott érzékenységet érzünk a tehetségek iránt, ezért létrehoztuk a Janus Pannonius és a Fényes Elek szakkollégiumokat, amelyek a legkiválóbb hallgatóink számára teszik lehetővé a tutoriális rendszerben történő elitképzést. A szakkollégiumok keretében folyamatosan fogunk neves, és nemzetközi szinten is elismert vendégelőadókat hívni. Egyetemünk egyre nagyobb forrásokat fordít a kutatói mobilitás kiterjesztésére, kutatási és oktatási együttműködési megállapodások megkötésére. Az előttünk álló egyetemi évben az Erasmus program keretében a tavalyihoz képest is jóval több oktató, hallgató és adminisztratív személyzet vehet részt teljes szemeszterben külföldi képzésen, illetve szakmai tanulmányúton. Folyamatosan törekszünk arra, hogy erősítsük oktatói gárdánkat” – fogalmazott János Szabolcs, megemlítve azt is, hogy az utóbbi időszakban felújították az egyetem tulajdonában lévő Zárda (Mihai Vitezul) utcai épület alagsorát, ahol kiállító termet és közösségi teret hoztak létre, felújították a kollégium több szintjét, diákklubot hoztak létre, és néhány nappal ezelőtt megszerezték az új egyetemi épület kivitelezéséhez szükséges utolsó engedélyeket is. Nemzetstratégiai cél Dr. Palkovics László Magyarország felsőoktatásért felelős államtitkára beszédében leszögezte, hogy a szülőföldön való megmaradás nemzetstratégiai cél, és a kormány örül annak, hogy a PKE bekapcsolódik ezen stratégiai cél elősegítésébe. „A magyar kormány kiemelten kezeli a határon túli magyar felsőoktatást, és jól halad a magyarországi egyetem határon túli fejlesztése is. Tizenkét magyarországi intézmény tizennégy alapképzést és négy mesterképzést működtet a határon túli magyar területeken. Az előző tanévben a kihelyezett alapképzéseken és mesterképzéseken 1400 magyar fiatal tanult, jobbára állami ösztöndíjasként, hasonló létszám várható ebben az évben is” – tudatta az államtitkár, hozzátéve azt, hogy a magyar kormány olyan képzéseket biztosít, amelyek amelyek eddig nem voltak elérhetőek a határon túli területeken magyar nyelven. Díjazottak A megnyitón beszédet mondott Tóth Katalin a Magyar Földművelődésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, dr. Fodor János, az Óbudai Egyetem rektora és dr. Csiba Péter a komáromi Selye János Egyetem rektorhelyettese is. Az esemény ünnepi hangulatát emelendő a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes tagjai és zenekara két rövid népzenei összeállítással örvendeztették meg a jelenlevőket. A Pro Universitate Partium Alapítvány és a PKE Egyetemi Szenátusa Pro Universitate Partium Díjat ítélt oda dr. Kovács Béla, dr. Geréb Zsolt, dr. Kozma Dezső, dr. Letiţia Chirodea, dr. Liviu Cotrău, dr. Elena Viorel, dr. Gorun Gheorghe, dr. Péter György, Nistor Ioan, dr. Angi István, dr. Ujvárossy László és Nica Joachim professzoroknak, Pető Árpád Ausztráliában élő üzletembernek, dr. Biró András Csaba, dr. Szaffkó Péter, Mojzesné dr. Székely Katalin docenseknek, dr. Hermán M. János, Wéber Csilla, Kiss Emőke-Rozália, Ari Nagy Éva adjunktusoknak. A díjakat János Szabolcs és Tőkés László adták át. Ezt követően az első éves hallgatók letették egyetemi hallgatói esküjüket. A mintegy két órás rendezvény az egyházi áldással és a Himnusz eléneklésével zárult. Pap István erdon.ro 2014. október 15.Megkezdte munkáját a megújult Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki BizottságA határon túli magyar tudományos és felsőoktatási intézmények, civilszervezetek és kutatásszervező testületek, valamint az MTA közötti együttműködés erősítésének további lehetőségeiről is tanácskoztak a tavaszi tisztújítást követően megújult Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság első ülésén. A Budapesten kutató külhoni magyar tudósok rendelkezésére álló Domus Vendégházban tartott eszmecserén részt vett Lovász László, az MTA elnöke. A tanácskozás résztvevőit Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke üdvözölte, majd a testület új tagjai bemutatkoztak a Kárpát-medencei magyar tudományos és felsőoktatási intézmények megjelent képviselőinek. Ezt követően a határon túli magyar tudósok kutatásainak előmozdítását infrastrukturális támogatással és ösztöndíjakkal segítő Domus Hungarica programra beérkező pályázatokat elbíráló Domus Kuratórium elnöke, Paládi-Kovács Attila akadémikus tájékoztatott a legutóbbi Domus szülőföldi ösztöndíj pályázat eredményeiről. Mint elhangzott: a 2014. évi kiírásra összesen 151 pályázat érkezett be. A 33 csoport, 80 senior és 38 junior kutató által benyújtott pályamunkák közül 18 csoport, 33 senior és 7 junior kutató programjának megvalósítását támogatta a Kuratórium mintegy 24,5 millió forinttal. Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke meghívott vendégként azokról a NIH által meghirdetett programokról és az azok keretében elnyerhető forrásokról beszélt, amelyekre a határon túli magyar tudományosság képviselői és szervezetei is pályázhatnak. A tudomány iránt érdeklődő határon túli fiatalok is jelentkezhetnek például a 24. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. A műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató-, fejlesztő-, illetve tudományos munka eredményével pályázók ösztöndíjat nyerhetnek el, illetve nemzetközi versenyeken indulhatnak. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ülése a hagyományoknak megfelelően a jelen lévő Kárpát-medencei magyar tudományos és felsőoktatási szervezetek, valamint az akadémiai kezdeményezéssel életre hívott Kolozsvári Akadémiai Bizottság, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, valamint Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács képviselőinek tájékoztatójával zárult. A fórumon így például a beregszászi kutató megtudhatta, mi történik a Drávaközben, a székelyföldi szociológus pedig értesülhetett az északi nyelvhatáron fekvő Nyitrán dolgozók terveiről. Széles körű eszmecserére nyújtott lehetőséget az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság által a romániai magyar felsőoktatási intézményvezetők számára szervezett találkozó, amely az együttműködés erősítése szempontjából fontos fórummá vált az elmúlt években. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ülésén tájékoztató hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe idei programjairól is. A Magyar Tudományos Akadémia által immár több mint egy évtizede minden év novemberében megrendezett országos rendezvénysorozaton most is részt vesznek a határon túli magyar tudományos műhelyek. A 2014-es rendezvények központi témája a "Messze látó tudomány" lesz, a tudomány mint a jövő alakításának meghatározó eszköze, amely felelős válaszokat ad, értéket teremt, és értelmet ad a jövő tervezésének. Az MTÜ keretében Kolozsváron november 21-én immár 13. alkalommal rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvényét. Csíkszeredán az agrártudományok képviselői tanácskoznak, a révkomáromi Selye János Egyetemen a tankönyvekről szerveznek konferenciát, Szerbiában pedig a fenntartható mezőgazdasági fejlődés lesz az eseménysorozat kiemelt témája. https://mta.hu/mta_hirei/megkezdte-munkajat 2014. október 18.Külön keretben tanulhatna újságírást a Sapientián öt Kárpát-medencei magyarA Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a Kós Károly Kollégium (KKK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem már dolgozik azon, hogy öt, az újságírás iránt érdeklődő Kárpát-medencei magyar fiatal külön keretben tanulhasson a felsőoktatási intézmény kolozsvári karán – hangzott el a KKK őszi konferenciáján pénteken Békéscsabán. Szenkovics Dezső, a Sapientia Egyetem kari főtitkára kifejtette: még idén októberben az intézmény szenátusa elé kerül a kérdés, ezután beadják az engedélykérést a romániai Minőségbiztosítási Hivatalhoz azért, hogy külön keretben, a jelenlegi 25 helyett 30 diákot vehessenek fel a médiaszakra. Hozzátette: ha megkapják az engedélyt, az MTVA-val és a KKK-val közösen dolgozzák ki, pontosan mely területekről és milyen feltételek mellett érkezhet az öt fiatal az elkülönített keretbe, hogy újságírást tanuljon. A külhoni újságíróképzésről szóló kerekasztal-beszélgetésen Molnár Judit, a Hírek.sk főszerkesztője elmondta: Szlovákiában nincs újságíró-utánpótlás, ahogyan magyar nyelvű újságíróképzés se. A Selye János Egyetemen szerettek volna egy ilyet elindítani, ám akkreditációs problémák merültek fel – tette hozzá. Tavaly kezdeményezték, hogy a szlovákiai magyar fiatalok Erdélyben újságírást. Szűcs László, a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium megálmodója arról beszélt, hogy bár évekkel korábban megszűnt a kollégium, sokan még ma is az ő papírjukkal dolgoznak a szakmában. Hangsúlyozta: a továbbképzést fontosnak tartják, ezért „valamit mindenképpen ki fogunk találni, szeretnénk folytatni”. Szenkovics Dezső ezzel kapcsolatban kijelentette: véleménye szerint az Ady-kollégiumnak lenne létjogosultsága, ugyanis egy hiányterületet, a már szakmában dolgozók továbbképzését fedné le. Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója arról panaszkodott, hogy bár a Délvidéken erős médiaintézményeket építettek ki, nem figyeltek a továbbképzésre. Öt-tíz éven belül nagy nemzedékcsere zajlik le, és könnyen előfordulhat, hogy nem lesz magyarul tudó, képzett szakember a médiában – mondta. Hozzátette: Szabadkán és Újvidéken is kezdeményezték, hogy beinduljon a médiaszak, előbbi helyen a tanítóképző kar keretein belül. Mint mondta, reméli, hogy a kettőből legalább az egyik kezdeményezés megvalósul. Gazsó L. Ferencnek, az MTI vezérigazgatójának – a kerekasztal-beszélgetés moderátorának – kérdésére, hogy milyen támogatást várnak el az anyaországtól, a külhoni magyar újságírók úgy válaszoltak: anyagi támogatást, a szakmai- és nyelvi továbbképzések folytatását, valamint a szakmai gyakorlat anyaországbeli biztosításának a lehetőségét. Utóbbival kapcsolatban Gazsó L. Ferenc elmondta: erre jelenleg is van lehetőség, a közmédia médiaakadémiájára is jelentkezhetnek a határon túlról az újságírás iránt érdeklődők. MTI Székelyhon.ro 2014. december 15.Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a Magyar Ifjúsági KonferenciaJubileumi ünnepi ülést tartott a Magyar Ifjúsági Konferencia, mely a Kárpát-medencében és a világban működő magyar ifjúsági szervezetek legmagasabb egyeztető fóruma. Felvidéket a hat állandó tagsággal rendelkező szervezete képviselte: Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Diákhálózat, Firesz, Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata, Via Nova ICS, Keresztény Ifjúsági Közösség. A fórumot az első Orbán-kormány hozta létre még 1999-ben. 2006-ban viszont a MSZP 2 két évig szüneteltette összehívását, aminek ellenállva a tagszervezetek önerőből újították meg az értekezletet. Azóta zökkenésmentesen működik, ám sokszor érte kritika, hogy tényleges súlyát és befolyását jellegéből fakadóan elvesztette mára. 2012-től ennek a megoldásán dolgozott megannyi ifjúsági szakértő, aminek munkája most érett be, hiszen önálló jogi státusza lesz a MIK-nek, valamint tevékenységi köre is kibővül. A kormányzat is elkötelezett a szervezeti forma és a produktívabbá átalakítás iránt. Az ünnepi ülés első szekciójára a Parlament Vadásztermében került sor, melyen felszólalt többek közt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy csak a valódi közösségeknek van alternatívája, a kormány ezért fontosnak tartja a Kárpát-medencei magyar ifjúsági közösségek megerősítését. Több pályázat is meg lesz hirdetve a határon belüli és kívüli civil és egyházi magyar szervezetek számára, azoknak értékteremtő programjaik támogatására. Ugyanis nem az az elsődleges cél, hogy a meglévő értékeket megőrizze a magyarság, hanem az, hogy a megmaradás mellett gyarapodni is tudjon és újabb értékeket teremtsen. Balog köszöntője után Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára jelentette be a jogi státusz megteremtését, melyet várhatóan fél éven belül törvénymódosítással is megerősítenek. Ezzel a MIK tagszervezeteinek régi igénye válhat valóra és az egész koncepció új alapokra helyeződik. Mindezt új elnök, Szórád Gábor koordinációja alatt történhet, hiszen a korábbi elnök, Gulyás Tibor mandátuma a mostani konferencián járt le, az Állandó Bizottság pedig Szórádnak szavazott bizalmat, aki korábban már betöltötte e funkciót és igazolta rátermettségét. A továbbiakban felszólalt még Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Kucsera Tamás, alapító elnök, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, kik szintén a magyar szervezetek szoros együttműködését és a MIK ezen a téren való munkájának fontosságát méltatták. A konferencia második fele már Visegrádon zajlott, ahol az új elnök által felvázolt konkrétumok megvitatása, alakítása került napirendre. A hosszas szakmai egyeztetések végén a konferencia szokásához híven zárónyilatkozatot fogadott el: A Magyar Ifjúsági Konferencia ragaszkodik az erdélyi restitúciós folyamatok mihamarabbi lezárásához, valamint a magyar nemzeti jelképek szülőföldön való szabad használatához. Szolidaritásunkat fejezzük ki az Erdélyi Református Egyház, Markó Attila és minden olyan szereplő felé, aki a "Mikó-ügy" igazságtalan folyamatának elszenvedője. Megdöbbentőnek tartjuk, hogy a kassai Alkotmánybíróság a kettős állampolgárság kapcsán nem hozott érdemi döntést. Elutasítunk minden olyan törekvést, amely önkényes módon kívánja rendezni a kettős állampolgárság kérdését. Aggódva kísérjük figyelemmel az ukrán válság kárpátaljai magyarokat is érintő gazdasági, politikai, szociális és társadalmi hatásait. Üdvözöljük a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács újraalakulását és bízunk benne, hogy az ifjúsági terület megfelelő figyelmet kap a folytatás során. Örömmel vettük tudomásul, hogy a vajdasági Csúrog, Mozsor és Zsablya falvak magyarságát kollektív bűnösként elítélő jogszabályt eltörölték. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a felvidéki Magyar Közösség Pártja által vitára bocsájtott önigazgatási koncepciót, egyben támogatja a Kárpát-medence nemzeti közösségeinek önrendelkezési törekvéseit. Fontosnak tartjuk, hogy a szórvány magyarság ügye hangsúlyosabban jelenjen meg a Magyar Ifjúsági Konferencia munkájában. Továbbá fontosnak tartjuk a gyakorlatban jól működő szórvány programok összegyűjtését és kiterjesztését. Osztozunk a Magyar kormány álláspontjában, hogy Kolozsvár 2015-ben az összmagyar ifjúság fővárosa is legyen. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Társadalmi Szervezetek Munkacsoportjának döntését, amely a Külhoni Magyar Ifjúságkutatás eredményeire alapozott konkrét cselekvési terv elkészítésére kérte fel a Kormányt. Kérjük a kutatás kiterjesztését a hiányzó régiók irányába is. Üdvözöljük a Magyar Kormány ígéretét a Magyar Ifjúsági Konferencia jogi státuszának mihamarabbi rendezését illetően. Köszöntjük sorainkban az erdélyi Centrum Studiorum és a Minta szervezeteket. A Magyar Ifjúsági Konferencia soros tavaszi ülését Kolozsváron tartja. - áll a Visegrádon, december 13-án kelt zárónyilatkozatban. Csonka Ákos Felvidék.ma 2015. január 18.Sike Lajos: Működik a kisantant!?Jó kis „ajándékot” kapott az új esztendőre a szlovákiai magyarság, amiről Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát Bumm-portálnak adott interjújából szerezhetett tudomást a tágabb világ. A lényeg: a nagyszombati érsek, Jan Orosch frontális támadást intézett a magyar bencés kongregáció ellen. Ennek első és nagyon fájdalmas jele az, hogy feloszlatja az ezer éves apátsághoz tartozó nyolcszáz éves komáromi bencés rendet, ahol emlékezet óta magyarul prédikáltak, énekeltek, imádkoztak, s a fiatalok magyarul tanulták a cserkészetet. A cél nagyon is egyértelmű: megszüntetni a magyar nyelvfüggőséget, és új néven két, de inkább egynyelvűvé, szlovákká tenni a nagymúltú intézetet. A feloszlatással kapcsolatos határozat már karácsonyra megjelent, és az állami szervek szokatlan gyorsasággal törölték az intézetet a nyilvántartásból, ami arra utal, hogy tudomásuk volt, sőt valószínűleg egyeztettek a döntésről, amelyről Pannonhalmát, furcsa módon, egyáltalán nem értesítették. Az interjúból kiderül, hogy Jan Orosch kiválóan beszél magyarul, és jó ideje ő volt a felvidéki magyar katolikusok püspöki helynöke, amíg nemrég nagyszombati érsek lett, amikor is hirtelen nagy szlovákká, vagyis nem minden hívő, hanem elsősorban a szlovák nemzeti eszmék képviselőjévé vált. Részletesebben a Megszólalt a héten című rovatunkban, az ismert kisebbségi politikus, Bálint-Pataki József összefoglalójában lehet olvasni a szomorú történetről, amelyről több jeles személyiség elmondja a véleményét. De vajon nem túlzás a jegyzetünk címe? Jóllehet a kormányok közti kapcsolat nem tűnik túl intenzívnek – ám tudjuk, vannak más diplomáciai csatornák is – a román-szlovák együttműködés kiváló. A harmadik fél, a mindkettőnek örök ellenségnek számító magyarok lejáratásában és egyúttal mind rafináltabb erodálásában mindenképpen. Már a rendszerváltás utáni első években, Meciar és Iliescu idején látszott, hogy összehangolják a dolgokat, s fölötte ügyelnek, hogy egyik se adjon több jogot a kisebbségeknek, mint a másik. Ha később volt is némi eltérés a javunkra, az csak azzal magyarázható, hogy mi erdélyi magyarok számbelileg háromszor annyian vagyunk, mint felvidéki testvéreink, s ennek tudatában bátrabban cselekedtünk. (Bár sokszor nem annyira bátran, mint kellett volna.) A felvidékiek viszont sokat behoztak a hátrányból azzal, hogy pár éve van államilag finanszírozott egyetemük, a Selye Jánosról elnevezett komáromi, nekünk viszont nincs. Az elmúlt esztendőben, noha az RMDSZ kormányon volt, a korábban adott jogok megnyirbálásával próbáltak megfélemlíteni bennünket. Gondoljunk csak a székelyzászlós botrányokra, a himnusz-éneklés büntetésére vagy arra, hogy a többségi politikusoknak nem tetsző véleményért a „terrorizmusra való felbujtás” vádjával eljárást indítottak érdekvédelmi szervezetünk ellen. Nem tudjuk, hogy a hatalomnak ilyen vonatkozásban volt-e egyeztetése a szlovákokkal, de indokolt a gyanúnk, hogy újból életre kel a kisantant-effektus. Elég, ha arra utalunk, hogy nagy többségében katolikus és református megyében, illetve városban, a kormány az ortodox egyháznak ajándékozza a kovásznai gyógyszállót, a református tulajdonú sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium épületét pedig bírósági úton visszaállamosítja! Mindkét ország vezetői jól tudják: a vallás a kisebbségeknek megtartó erő, ezért igyekeznek minden úton gyengíteni. Miközben mi egymást pofozzuk, ellenfeleink, akikkel egyébként a NATO és az EU kötelékében nem csak barátok, de stratégiai partnerek is lennénk, gyengeségeinket kihasználva mind gyakrabban belénk marnak. Csáky Pál, az ismert felvidéki magyar politikus, aki ma brüsszeli képviselő, úgy látja: az újabb fejleményekért az Orbán-kormány igencsak felelős. Elsősorban azzal, hogy a kétoldalú tárgyalásokon túlságosan a gazdasági kérdésekre és a határátkelőkre helyezi a hangsúlyt, nem hozza szóba a magyarságot ért sérelmeket. S akkor hogyan hozhatná szóba Brüsszelben – tegyük hozzá, amikor az Unióval való szembeállás miatt annyira lecsökkent Magyarország tekintélye? Vak, aki nem látja! Netán a kormányfő úgy véli, inkább Oroszországgal intézi ezeket a dolgokat. is maszol.ro 2015. február 9.Misszió a Csángóföldön – Nemzetpolitikai programot indít BudapestMintegy 350 millió forintos kerettel hirdet új programot márciusban a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság, a kezdeményezés a szórványvidékeken élő magyarság asszimilációjának megállítását célozza. További 500 millió forintot különített el a magyar kormány a külhoni magyar szakképzéssel kapcsolatos feladatokra. Várhatóan jövő hónap közepén hirdetik meg a nemzetpolitikai államtitkárság 350 millió forintos új programját, amelynek részeként augusztus elsejétől ötven fiatal utazhat hat–kilenc hónapra a Kárpát-medence szórványmagyarságához, hogy az ott élőket segítse identitásuk megőrzésében. Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: a sikeres pályázók feladata az lesz, hogy a külhoni magyarok közösségi életét szervezzék, kulturális programokat kínáljanak, tanítsák a magyar nyelvet, a történelmet, sőt a magyar táncokat is. „Elsősorban a fiatalokat szeretnénk megszólítani, hiszen a jövő és a megmaradás alapvetően a gyermekeinken múlik, de bízunk benne, hogy rajtuk keresztül a szülőket is sikerül megfogni. A kezdeményezéstől azt várjuk, hogy segít a kedvezőtlen demográfiai és asszimilációs folyamatok megállításában, visszafordításában” – fogalmazott az államtitkár, kiemelve: nem a tömbben élő magyarokat, hanem kifejezetten a szórványvidékeken élőket célozzák meg. A pályázók többek közt Csángóföldre, Csehországba, Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Dél-Lengyelországba vagy Ausztriába utazhatnak. Potápi a lap szombati számában megjelent cikkben közölte, a pályázati feltételek között szerepelni fog a magyar állampolgárság, ám azt nem várják el, hogy a jelentkezők magyarországi lakhellyel is rendelkezzenek. Kötelező szakmai végzettséget sem írnak elő, a feladatok elvégzéséhez inkább bizonyos kompetenciákra van szükség, mintsem iskolai papírokra. Az államtitkár hozzátette: a 350 milliósra tervezett állami keretből a nyertesek ösztöndíjat kapnak, de segítik a kint tartózkodásukat is, például utazási támogatással. „A nemzeti összetartozás bizottságának tagjai régóta szorgalmazták a szórványvidékeken élők segítését, és a határon túli szervezetek is többször felvetették ezt. A szórványterületekről ugyanis korábban mindig csak tanulmányok, felmérések születtek, de a konkrét beavatkozások közül ez lesz az első” – magyarázta Potápi, aki megjegyezte: a részletekről már egyeztetnek az érintett külhoni szervezetekkel. Annak kapcsán, hogy 2015-öt a külhoni magyar szakképzés évének nyilvánították, az államtitkár rámutatott, az elmúlt évben két magyar finanszírozású szakképző intézmény is létrejött a határon túl, egyik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által fenntartott szakiskola Beregszászon, a másik a kolozsvári Református Kollégium szakképző intézménye. „Kiemelt célunk, hogy megerősítsük a magyar szakképző intézmények kapcsolatrendszerét, és erősítsük az oktatás duális jellegét, emellett szeretnénk a helyi vállalkozói réteget is felmérni, hogy oktatási együttműködések révén bevonhassuk őket a képzésbe” – hangsúlyozta Potápi, hozzátéve, a külhoni magyar szakképzéssel kapcsolatos feladatokra 500 millió forintot különített el a magyar kormány. A külhoni magyar szakképzés éve programjai között szerepel egy új ösztöndíjprogram is. Lényege, hogy a külhoni magyar szakképzésben a diákok egy hónapos gyakorlaton vehetnek részt magyarországi szakképző intézményekben. A külhoni magyar felsőoktatást továbbra is támogatja a magyar állam: az államtitkár szerint elsősorban a felvidéki Selye János Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc-főiskola, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képzéseit erősítenék meg. Potápi kitért arra: a külhoni területek gazdasági fejlesztésére is koncentrálni kell. „Mivel a szülőföldön való boldogulás leginkább gazdaságpolitikai eszközökkel, munkahelyteremtéssel, a helyi beruházások támogatásával segíthető elő, erre a területre is rá kell irányítanunk a figyelmet” – közölte az államtitkár. Krónika (Kolozsvár) 2015. február 10.Misszió a Csángóföldön – Nemzetpolitikai programot indít BudapestMintegy 350 millió forintos kerettel hirdet új programot márciusban a nemzetpolitikai államtitkárság, a kezdeményezés a szórványvidékeken élő magyarság asszimilációjának megállítását célozza – mondta lapunknak Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszámolt arról is: 500 millió forintot különített el a kormány a külhoni magyar szakképzéssel kapcsolatos feladatokra. Várhatóan jövő hónap közepén hirdetik meg a nemzetpolitikai államtitkárság 350 millió forintos új programját, amelynek részeként augusztus elsejétől ötven fiatal utazhat hat–kilenc hónapra a Kárpát-medence szórványmagyarságához, hogy az ott élőket segítse identitásuk megőrzésében. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára lapunknak elmondta: a sikeres pályázók feladata az lesz, hogy a külhoni magyarok közösségi életét szervezzék, kulturális programokat kínáljanak, tanítsák a magyar nyelvet, a történelmet, sőt a magyar táncokat is. – Elsősorban a fiatalokat szeretnénk megszólítani, hiszen a jövő és a megmaradás alapvetően a gyermekeinken múlik, de bízunk benne, hogy rajtuk keresztül a szülőket is sikerül megfogni. A kezdeményezéstől azt várjuk, hogy segít a kedvezőtlen demográfiai és asszimilációs folyamatok megállításában, visszafordításában – fogalmazott az államtitkár, kiemelve: nem a tömbben élő magyarokat, hanem kifejezetten a szórványvidékeken élőket célozzák meg. A pályázók többek közt Csángóföldre, Csehországba, Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Dél-Lengyelországba vagy Ausztriába utazhatnak. – A pályázati feltételek között szerepelni fog a magyar állampolgárság, ám azt nem várjuk el, hogy a jelentkezők magyarországi lakhellyel is rendelkezzenek. Kötelező szakmai végzettséget sem írunk elő, a feladatok elvégzéséhez inkább bizonyos kompetenciákra van szükség, mintsem iskolai papírokra – hangsúlyozta Potápi Árpád János, aki a program koordinálására Grezsa István miniszteri biztost kérte fel. Hozzátette: a 350 milliósra tervezett állami keretből a nyertesek ösztöndíjat kapnak, de segítik a kinttartózkodásukat is, például utazási támogatással. – A harmadik ciklusnál tartó Kőrösi Csoma Sándor-program népszerűségéből kiindulva optimisták vagyunk az új pályázat sikerét illetően. A nemzeti összetartozás bizottságának tagjai régóta szorgalmazták a szórványvidékeken élők segítését, és a határon túli szervezetek is többször felvetették ezt. A szórványterületekről ugyanis korábban mindig csak tanulmányok, felmérések születtek, de a konkrét beavatkozások közül ez lesz az első – magyarázta az államtitkár, aki megjegyezte: a részletekről már egyeztetnek az érintett külhoni szervezetekkel. Annak kapcsán, hogy 2015-öt a külhoni magyar szakképzés évének nyilvánították, az államtitkár rámutatott, az elmúlt évben két magyar finanszírozású szakképző intézmény is létrejött a határon túl, egyik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által fenntartott szakiskola Beregszászon, a másik a kolozsvári Református Kollégium szakképző intézménye. – Kiemelt célunk, hogy megerősítsük a magyar szakképző intézmények kapcsolatrendszerét, és erősítsük az oktatás duális jellegét, emellett szeretnénk a helyi vállalkozói réteget is felmérni, hogy oktatási együttműködések révén bevonhassuk őket a képzésbe – hangsúlyozta. A külhoni magyar szakképzéssel kapcsolatos feladatokra 500 millió forintot különített el a magyar kormány – ismertette. A külhoni magyar szakképzés éve programjai között szerepel egy új ösztöndíjprogram is. Lényege, hogy a külhoni magyar szakképzésben a diákok egy hónapos gyakorlaton vehetnek részt magyarországi szakképző intézményekben. A külhoni magyar felsőoktatást továbbra is támogatja a magyar állam: az államtitkár szerint elsősorban a Selye János Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képzéseit erősítenék meg. Potápi Árpád János kitért arra: a külhoni területek gazdasági fejlesztésére is koncentrálni kell. – Mivel a szülőföldön való boldogulás leginkább gazdaságpolitikai eszközökkel, munkahelyteremtéssel, a helyi beruházások támogatásával segíthető elő, erre a területre is rá kell irányítanunk a figyelmet – közölte. mno.hu Erdély.ma 2015. február 26.Könnyebben pályázhat az egyetemSapientia–NSKI együttműködési megállapodás A Sapientia EMTE és a budapesti székhelyű Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) között írtak alá stratégiai együttműködési megállapodást az egyetem marosvásárhelyi karán. Az egyetemet dr. Dávid László rektor képviselte, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet részéről Szász Jenő elnök látta el kézjegyével az egyelőre öt évre szóló keretegyezményt. Az egyetem rektora, dr. Dávid László felvezetőjében elmondta, hogy tizenöt év alatt a Sapientia bebizonyította megtartó erejét, ami ellensúlyozza a mindennapi elvándorlást, ugyanakkor azt, hogy itt is lehet minőségi oktatást biztosítani. Olyan szakokat választottak, amelyek élhető jövőt biztosítanak a végzősöknek, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy hallgatóik itthon érvényesüljenek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet célja, hogy a nemzetegyesítés kérdésében konkrét javaslatokat tegyen a magyar kormány felé, a kádári örökséget legyőzni, megértetve azt, hogy nemzetben gondolkodva nagyobbak a lehetőségek, fejtette ki Szász Jenő, az NSKI elnöke. A kettős állampolgárság intézményesítését, a szavazati jog kiterjesztését követően alaptörvénybe foglalták, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a külhoni magyarokért, a magyar jövőt pedig a nemzeti és keresztény múltra kell építeni. A kutatóintézet elnöke, Székelyudvarhely egykori polgármestere kiemelte, hogy stratégiai fontosságú intézmények közé tartozik a Sapientia egyetem, ezért tartalmas együttműködés reményében írták alá a megállapodást. Az erdélyi magyarok képesek hathatós anyaországi támogatással úgy megszervezni az életüket, hogy az a jövőépítést szolgálja. Jelenleg is közös pályázatuk van folyamatban a Sapientia egyetemmel, mely a székelyföldi gazdasági élet felmérését célozza annak érdekében, hogy objektív rálátás legyen a régió gazdasági helyzetére, ami a hiányzó vagy megbízhatatlan statisztikai adatokat hivatott ellensúlyozni. Mint jelezte, a jövőkép kialakítása érdekében elengedhetetlen a jelenlegi valós helyzet ismerete, és a fejlesztés érdekében meg kell találni a kitörési pontokat. – A most aláírt stratégiai keretszerződésnek milyen kézzelfogható anyagi hozadéka lehet? – kérdeztük Szász Jenőt, az NSKI elnökét. – Egyelőre nem konkrét anyagi támogatásban gondolkodunk, arra a Bethlen Gábor Alap hivatott, amely a külhoni magyar oktatás támogatási rendszerét működteti. A most aláírt szerződés lehetőséget nyújt arra, hogy közösen pályázzunk európai uniós forrásokra a Sapientia EMTE intézményfejlesztése érdekében. A sikeres pályázatok lehívásához több európai intézménynek az együttműködésére van szükség. A partnerek előzetes felleltározása, megkeresése, hálózatba szervezése, a szakértői hálózat adatbázisának a felállítása, a mögöttük lévő intézmények bevonása mind az NSKI feladata. Az elmúlt másfél év alatt felállítottunk egy több mint háromszázhatvan szakértőből álló hálózatot, mögöttük kb. kétszázötven intézmény áll. Ezt a Kárpát-medencei szakértői hálózatot kiegészítve a nyugat-európai magyarság szervezeteivel, például mi, magyarok vagyunk az egyedüli nemzet Európában, amely megfelel az olyan jellegű brüsszeli pályázati kiírásnak is, amely tíz ország szervezeteinek együttműködését feltételezi. – Melyik Kárpát-medencei egyetemekkel írnak alá újabb megállapodásokat? – Magyarországon több egyetemmel is aláírtunk hasonló keretszerződést, a Sapientia az első külhoni egyetem, de előkészített fázisban van a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Főiskolával való együttműködésünk. Gyakran megyünk Kárpátaljára, és igyekszünk minden téren velük együtt gondolkodni, támogatni őket. Majd következik a komáromi Selye János Egyetemmel való megállapodás aláírása. Az NSKI elkészítette a Kárpát-haza Fejlesztési Régió stratégiáját, annak keretében pedig egy hétéves ciklusra megalkottuk a nemzetegyesítés fejlesztési programját. – Milyen lehetőségek nyílnak a sapientiás diákok számára e keretegyezmény aláírása révén? – Az együttműködési megállapodás az uniós források lehívása mellett számtalan szakmai tevékenységre nyújt lehetőséget. Többek között különböző rendezvények, társrendezvények szervezésében való együttműködés, közös kiadványok megjelentetése, gyakornoki és szakdolgozói együttműködések, az NSKI-nél tölthető szakmai gyakorlat, az anyaországi kutatóintézet tevékenységéhez kapcsolódó szakdolgozati témakiírások, valamint konzulensi szerepvállalás a kutatóintézet részéről, képzési együttműködések, a kutatóintézet szakembereinek alkalmi vagy rendszeres óraadása, kölcsönös tájékoztatás és szakmai anyagok cseréje, közös kutatói munkák és tudományos publikációk, tudományos szakmai rendezvények szervezése stb. Szer Pálosy Piroska Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 22.Potápi: a határok közti bürokratikus akadályokat még nem tudtuk csökkenteniA határon túli magyarok elvándorlásának okai elsősorban gazdasági jellegűek, a szülőföldön maradáshoz gazdasági ösztönzőkre van szükség, és épp ezek azok, amelyeket a határokon túl legnehezebben tudunk biztosítani – nyilatkozta az egyik napilapnak adott interjújában Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi hangsúlyozta, hogy a határ menti térségekben élő magyarok számára kiemelkedő lehetőséget kínál, hogy ezeknek a fejlesztésére bizonyos uniós forrásokat is fel lehet használni. Ugyanakkor nagy kérdés, lesz-e mód ezt kiterjeszteni a határtól távolabb fekvő területekre – elsősorban a Székelyföldre – is. Vannak a határ közelében is olyan nagy infrastrukturális beruházások, amelyek kivitelezéséről, úgy tűnik, le kell mondanunk: ilyen például a tervezett Szabadkai Egyetem, amelynek ügye lekerült a napirendről, mivel a mindössze bő negyedmilliós vajdasági magyarság létszáma nem indokolja létrehozását. Ráadásul – jegyzi meg Potápi – Szabadka közvetlen közelében van Szeged, amely jó részben kielégítheti a magyar felsőoktatás iránti vajdasági igényeket. Kárpátalján azért lehetett értelme létrehozni egy magyar főiskolát, mert az ottani népesség kevésbé volt mobilis, de még a szlovákiai magyar nyelvű Selye János Egyetem is komoly létszámgondokkal küzd. A kulturális áruforgalom évtizedes akadozásának problémáját (a kisebbségi magyarság kiadóinak könyvei alig jutnak be Magyarországra, az itt nyomott könyvek alig jutnak el a kisebbségi közösségekhez) Potápi is sürgősen kezelendőnek nevezte, mert „sok helyütt a határok évekkel ezelőtt átjárhatóvá váltak", és csak bürokratikus akadályai vannak annak, hogy ez az áldatlan helyzet megszűnjön. „Bár évek óta beszélünk arról, hogy ebben a kérdésben a bürokráciát csökkenteni kell, érezhető sikereket egyelőre nem tudtunk elérni." Azt a sűrűn tárgyalt kérdést, hogy szabad-e a magyar kormánynak a kisebbségi magyar pártok versenyébe beleavatkoznia valamelyik oldalon, nem látja aktuálisnak. „Tavaly volt a választások éve Kárpát-medence-szerte", amelynek kapcsán az államtitkár jelezte: Felvidéken változatlan a helyzet, a magyar kormány stratégiai partnere továbbra is a Magyar Közösség Pártja, de a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség is világossá tudta tenni, hogy ők képviselik a magyar választók elsöprő többségét. Szóba került a magyar diaszpóra számára létrehozott Kőrösi Csoma Sándor Program is. Az államtitkár elmondta: 2013-ban 47 és immár második éve 100 ösztöndíjast küldünk a különböző magyar diaszpóra-közösségekbe. Ezt kiegészítendő célszerűnek tűnt egy másik programot is indítani (Petőfi Sándor Program) a szomszédos országokban élő szórványmagyarság számára, amely jobban ki van téve az asszimilációs hatásoknak, de az identitásvesztésnek azon a fokán állnak, ami még visszafordítható. A tervek szerint augusztustól, feltehetőleg kilenc hónapos időtartamra osztanak ki ösztöndíjakat hozzávetőleg 50 sikeres pályázó részére. A pályázatot március 15-én hirdették meg. A jelenlegi kalkulációk szerint 350 millió forint lesz a program költségvetése. Az ösztöndíjasok feladata a szórványközösségek és az anyaország kapcsolatának erősítése lesz, egyebek mellett néptáncoktatással, a magyar nyelvű könyvtári állomány digitalizációjával, a helyi közösség történetének évkönyvszerű feldolgozásával. Felvidék.ma 2015. október 10.XXIII. Báthory Napok Szilágysomlyón: tudomány, kultúra, sport és játék mindenkinekOrvos- és pedagógus-továbbképző, anyanyelvi délután, sakkverseny, kerékpártúra, tűzzománc tárlat, díjátadó, vers-előadás, koszorúzás, fúvósok… – mindez lehetne címszavakban a 2015. szeptember 25–27. között lezajlott XXIII. Báthory Napok, amelynek mottója ez évben: 25 éves a Szilágysomlyó–Szarvas testvérvárosi kapcsolat. Anyanyelvi játékokkal kezdődött idén is a Báthory Napok rendezvénysorozata Szilágysomlyón, az EMKE Magyar Házban. A közel félszáz iskolás (másodikostól tizenegyedikesig) játékos anyanyelvi feladatsorokat oldhatott meg, társasjátékozhatott, összemérhette tudását a csapatjátékok során: az elmúlt évben már megismert anyanyelvi licit mellett az ún. Varázsketyere (a tévében látotthoz hasonló nyomógombos játék) is része volt az anyanyelvi napnak. A szervező Anyanyelvápolók Szövetsége képviselői remélik, hogy legközelebb több család és felnőtt is részt vesznek ezen a programon. Orvostovábbképző az egészséges életmódról A program nyitónapján kezdődött a XXII. Orvostovábbképző, amelynek tematikája az Egészséges életmód volt. Az egyik előadás címe jellemezte azt, hogy mit gondolunk erről: Egészséges életmód – mondjuk vagy éljük is, de hogyan? (előadó Gyurkovits Kálmán). A nyitó előadást Kellermayer Miklós professzor tartotta A gyógyítás misztériumáról, amelyben hangsúlyosan megjelent a hit szerepe is a gyógyításban. A nevelés szerepéről, mely nem csak az egészséges életmód egyik alapja, hanem a legjobb nemzeti politika is, Kovátsné Német Mária, a Nyugat-Magyarországi (Győr) és a Selye János (Révkomárom) egyetem tanára tartott előadást. A péntek délutáni prezentációk sorát Ábrám Zoltán, a MOGYE professzorának előadása zárta: Kedvezőtlen népesedés, kisebbségi sors, egészségügyi helyzet; Székelyzászló – egészség-betegség. Szabadság (Kolozsvár) 2016. február 17.Műhelybeszélgetés a szomszédországi magyar történelem tanszékek tevékenységéről, 2016. február 12.2016. február 12-én került sor intézetünkben a szomszédos országok felsőoktatásában magyarul történelmet oktató tanszékek képviselőinek találkozójára. Az intézmények bemutatták oktatási és kutatási programjaikat, működési kereteiket, majd a tehetséggondozás és a tanárképzés helyi nehézségeiről volt szó. A találkozó résztvevői megegyeztek a rendszeres kapcsolattartásban és kiadványcserében; elindult az eszmecsere a magyarországi szakmai gyakorlatok lehetőségéről, nyári közös diák képzésekről, diák és tanárcserékről, közös pályázati lehetőségekről. A találkozóról emlékeztető készül. A 10 résztvevő a Selye János Egyetem Történelem Tanszékről, az Ungvári Egyetem Magyar Kar Történelem Tanszékről, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem Tanszékről és a Lehoczky Tivadar Intézetből, a BBTE Magyar Történeti Intézetéből, az Újvidéki Egyetem Szabadkai Tanítóképző Karáról illetve intézetünkből érkezett. kisebbsegkutato.tk.mta.hu/hirek 2016. február 22.Konferencia az anyanyelvhasználatról: Ne csak a családban, hanem a közigazgatásban is magyarul!Fontos, hogy ösztönözzük a külhoni magyarokat az anyanyelvhasználatra, arra, hogy ne csak a családban és otthonaikban beszéljenek magyarul, hanem a közigazgatásban és a hivatalos érintkezések során is – jelentette ki Kántor Zoltán. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) Kétnyelvűsítő küzdelmek a gyakorlatban és a digitális térben címmel rendezett konferenciát február 22-én, a komáromi Selye János Egyetem Teológiai Karán. Kántor Zoltán elmondta, a konferencia célja az volt, hogy képet adjanak azokról a jó kezdeményezésekről, amelyek hozzájárulnak az anyanyelvhasználat ösztönzéséhez. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a szomszédos országok "nem túl bőkezűek" a nyelvi jogok biztosításában, s a nemzetiségi nyelvhasználók "egyfajta elbátortalanítására játszanak". Éppen ezért örömteli, hogy egyre több külhoni magyar fiatal gondolja úgy, nem elegendők azok a jogszabályok, melyeket számukra a többségi nemzet biztosít, s igyekeznek tudatosabbá tenni az embereket, és bátorítani őket a magyar nyelv használatára. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom tevékenységéről Orosz Örs és Kovács Balázs adott elő. Mint kiemelték, a magyar nyelv és identitás csak akkor őrizhető meg és adható tovább, ha a magyar nyelvhasználat a mindennapok részévé válik. "A nemzetállam kiépítése Szlovákiában átgondolt koncepció alapján zajlik, a nyelvpolitika ennek az egyik legfőbb eszköze. Az állam nem teszi lehetővé, hogy éljünk nyelvi jogainkkal, ezért távlati céljaink között szerepel egy olyan környezet kialakítása, ahol a magyar nyelv a mindennapok szerves részévé váljon Dél-Szlovákiában" - mondta el Kovács Balázs. Orosz Örs pedig arról beszélt, azután, hogy a Dél-Szlovákia mozgalom aktivistái felfedték kilétüket, csak tovább nőtt a népszerűségük. "Azzal, hogy kiléptünk az anonimitásból, most már egy valódi polgári engedetlenségi mozgalmat hirdethetünk" - tette hozzá. A konferencián bemutatkozott az Igen, tessék! kezdeményezés, amely évekkel ezelőtt Kolozsvárról indult, ma azonban már Erdély-szerte jelen van. A mozgalom azokat a boltokat, szolgáltatói egységeket gyűjti össze és jelöli meg zöld színű matricáival, ahol anyanyelvüket használhatják az erdélyi magyarok. Talpas Botond, a mozgalom vezetője elmondta, céljuk az anyanyelvű kiszolgálás és tájékoztatás bátorítása a kereskedelmi életben és a nyilvános terekben. Az Igen, tessék tagjai gazdasági hálózatba gyűjtik azokat a cégeket, vállalkozókat, akik, a román mellett magyar nyelven is fogadják és kiszolgálják ügyfeleiket. Erre a célra egy internetes oldalt is létrehoztak, amely csak Kolozsváron több mint ötszáz olyan céget említ, amely felvállalja a magyar nyelvhasználatot - tette hozzá Bethlendi András, az Igen, tessék! munkatársa. A konferencián egy egészen új kezdeményezésről, a felvidéki Velemjáró applikációról, valamint a hozzá kapcsolódó weblapról is szó esett. Az mobiltelefonos alkalmazást Horony Ákos és Lancz Attila mutatták be. Mint elhangzott, a Jurista polgári társulás által fejlesztett és működtetett alkalmazás segítségével bejelentést lehet tenni, ha valamelyik településen nem tartják be a magyar anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogainkat. A panaszokat a Velemjáró szakértői megvizsgálják és továbbítják az illetékes hivataloknak. A Velemjáró elsődleges funkciói, azaz a nyelvhasználati bejelentés, a nyelvhasználati útmutató, valamint a fontosabb törvényszögek magyar nyelvű fordítása mobiltelefonos alkalmazással érhetők el. Vannak azonban olyan funkciók is, így a hivatali ügyintézéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazó "Ügyintézési útmutató" és a magyar települések legfontosabb adatait rögzítő "Településtár", amely a velemjaro.com internetes oldalon érhető el. A fejlesztők elmondták, a Velemjáró egy olyan elektronikus zsebkönyvvé kíván válni, amely folyamatosan bővülő funkcióival és tartalmával hasznos segédeszköz lehet a mindennapokhoz. tiszanews.org.ua 2016. április 11.Nemzetközi Doktorandusz Konferencia a Selye János EgyetemenÁprilis kilencedikén, szombaton zajlott a Selye János Egyetem második Nemzetközi Doktorandusz Konferenciája, melyre az egész Kárpát-medencéből érkeztek előadók. A konferencia a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék doktoranduszainak kezdeményezésére jött létre, s az Egyetemi napok zárórendezvényeként is felfogható. A meghívott előadók többsége már péntek este megérkezett, hogy ismerkedjen Komárommal, ill. hogy időben odaérjen a szombat reggeli megnyitóra és szekcióülésekre. A hallgatók irodalomtudományi, nyelvtudományi, társadalomtudományi és pedagógiai, teológiai valamint történettudományi szekciókban tartották meg előadásaikat. Minden szekcióülést az adott tudományterület egy jeles kutatója vezetett, így biztosítva a párbeszéd szakmaiságát. Az ilyen események egyik legfontosabb kérdése mindig az, hogy mi az a tudás, amit a fiatal kutatók képesek egymással megosztani – mondta Lévai Attila, a SJE teológiai karának dékánja megnyitó beszédében. Kiemelte, hogy a konferenciára érkezett 71 előadó a magyarság minden szegletét képviseli, s hogy a tudománynak nagyon fontos szerepe van a magyarság megmaradása szempontjából. Horváth Kornélia, a Magyar Nyelv és Irodalom PhD program szakbizottságának elnöke, szintén üdvözölte a konferencia résztvevőit. Bemutatta a Selyén zajló doktori képzést s örömét fejezte ki afelett, hogy a konferencia a hallgatók kezdeményezésére jött létre. A megnyitó utolsó felszólalója Karasszon István, a selyés teológiai PhD képzés szakbizottságának elnöke volt, aki a konferencia nemzetközi jellegéből fakadó kapcsolatépítési lehetőségekre, lelki találkozásokra, megszerezhető érdekes tapasztalatokra hívta fel a fiatal kutatók figyelmét. bumm.sk 2016. július 18.Második alkalommal rendezték meg a Magyar Ifjak VilágtalálkozójátAz Eger melletti Felsőtárkányban második alkalommal rendezték meg a Magyar Ifjak Világtalálkozóját (MIVIT), melynek célja, hogy összehozza a világ minden részébe szétszóródott magyar fiatalokat. A fesztivál jellegű tábort a Dominique Carpenter szervezte a Nemzetstratégiai Kutatóintézet társszervezésében. A közel egyhetes találkozón mintegy 80 fiatal vett részt a Kárpát-medence minden részéből, de érkeztek vendégek Ausztráliából, Brazíliából, Új-Zélandról, az Egyesült Államokból és Görögországból is. Voltak közülük, akik ugyan magyar identitásúak, ám a magyar nyelvet már nem beszélik, ez a tábor azonban erős motivációt adott számukra, hogy elsajátítsák azt. A résztvevők túlnyomórészt anyaországon kívüli magyar ifjúsági egyesületek vezetői, akik eszmét cserélhettek és követendő példákat tanulhattak a szülőföldjükön való közösségszervezés terén. „Az volt a célunk, hogy egy helyre rendezzük a világba szakadt testvéreinket, hogy megismerkedhessenek egymással, beszélgethessenek, esetleges szerelmek, barátságok, kapcsolatok szövődhessenek, hogy egyben legyen az, ami összetartozik” – nyilatkozta Ács Tibor főszervező. „Persze tudjuk, hogy ez csak egy kicsi részlete a nagy egésznek, ám szeretnénk jó példával elöl járni és megmutatni az utat, hogy miként kellene végbemennie a nemzetegyesítésnek. Volt néptánc, népzene, filmvetítés, Ismerős Arcok és Zanzibár koncert, játékok, vetélkedők, túrázás, csillagvizsgálás, kézművesség és denevérles is. Egyheti magyar kulturális esszenciát szerettünk volna átadni a hozzánk érkező fiataloknak. Úgy gondolom, olyan élményeket szereztek, melyek óriási közösségformáló erővel bírnak, és bízunk benne, hogy olyasféle folyamatokat tudunk elindítani, melyek az egyetemes magyarság szintjén is éreztethetik hatásukat” – tette hozzá. A találkozó zárónapját dr. Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási igazgatója, valamint dr. Juhász Attila Simon, Felsőtárkány község polgármestere nyitotta meg. Előbbi előadást is tartott a fiataloknak az NSKI hivatásáról és a folyamatban lévő kutatásokról, köztük a Külhoni Magyar Ifjúságkutatás eredményeiről, valamint a Márai Sándor Program kapcsán felhívta a fiatalok figyelmét a Kós Károly Honismereti és Szülőföldkutató Táborra is. Kiemelte, hogy a magyar identitás megőrzésének legfőbb esélye az individuális divatokkal szembemenő, élményt adó, közösségi-közösségépítő programokban rejlik, melyeknek a Magyar Ifjak Világtalálkozója is ékes példája. Felvidékről a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Magyar Polgári Kör és a Via Nova ICS képviseltette magát. Csonka Ákos - Felvidék.ma 2017. július 8.Kelemen: nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége a magyarokatAz elmúlt egy év közösségeiket és pártjaikat érintő legfontosabb történéseiről számoltak be, illetve célkitűzéseiket és terveiket ismertették a külhoni magyar pártok vezetői az ötödik Martosi Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán szombaton. A Kárpát-medencei körkép címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés az utolsó közéleti fórum volt a szerdától vasárnap estig tartó – a magyarok felvidéki találkozóhelyeként jellemzett – szabadegyetemen. A beszélgetésen – amely az egy cél, egy akarat gondolatisága mentén zajlott – Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vett részt. Menyhárt József elmondta: a tavalyi tisztújítás után pártja „a magyar társadalom szövetének erősítése" érdekében megerősítette a párbeszédet a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférával és az egyházakkal, illetve tettek lépéseket a Most-Híd szlovák-magyar párt irányába is, a magyarságot érintő kérdésekben megindítandó együttgondolkodás céljával. A nemzetpolitika eszköztárának kibővítésével és megerősítésével kapcsolatban kiemelte: gazdaságilag meg kell erősíteni a helyi magyarságot, amit elmondása szerint az is fontossá tett, hogy az utóbbi évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott Szlovákiában. Ebben rendkívül fontos eszköznek nevezte a megújított Baross Gábor tervet (a Felvidék gazdaságfejlesztési terve), amelyet még idén augusztusban társadalmi vitára bocsátanak. A Szlovákiában idén novemberre kitűzött megyei választásokról azt mondta: meg kell tartaniuk és tovább kell építeniük a magyarság jelenlegi megyei képviseletét, ami azért is fontos, mert a térségi politika kiemelt szerepet játszhat a magyarlakta régiók felvirágoztatásában. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában a talpon maradásnak, az identitás megőrzésének és újrateremtésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az erdélyi magyarságnak, amely az újrakezdések évszázadát tudhatja maga mögött, a tavaly novemberi romániai parlamenti választásokon sikerült a 2008-as szintre visszaerősítenie parlamenti képviseletét. Hozzáfűzte: közösségépítéssel telt évek és sok munka gyümölcseként, listájukon a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeinek is helyet engedve, 30 képviselői mandátumot szereztek a román törvényhozásban, és sikerült bővíteniük a magyarság nyelvi és oktatási jogait. Kelemen elmondta: a törvényhozáson belüli együttműködésnek köszönhetően több százmillió eurónak megfelelő összegű területfejlesztési uniós forrásokhoz sikerülhet hozzájutnia a magyarok által is lakott megyéknek. Kelemen Hunor elmondta: bár pártjuk minden egyes alkalommal rámutat, hogy amikor autonómiáról beszélnek, nem Erdély elszakítására gondolnak, a magyarokat ennek ellenére továbbra is nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége, ami óriási bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről. Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta: pártjuk a tavalyi választások után kormánytényezővé vált, négy államtitkári posztot is kaptak, így most a VMSZ „mindenhol a hatalomban van." Rámutatott: nem volt egyszerű döntés koalíciót kötni a Szerb Haladó Párttal, annak tagjainak a kilencvenes években tapasztalt előélete miatt, de így sikerült elérniük, hogy a koalíciós megállapodásban rögzítették a vajdasági magyarság fejlődését célzó alapelveket. Hangsúlyozta: a vajdasági magyar közösség ma megbecsült közösség Szerbiában, amire soha korábban nem volt példa, és a magyarországi támogatásoknak köszönhetően jelentős bővítések vannak az intézményrendszerben is. Elmondta: a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagja mintegy 10 milliárd forinttal járult hozzá a helyi magyarság gazdasági megerősödéséhez, abban több mint hétezer pályázó vett részt. Hozzáfűzte: sikerült megértetniük a többségi nemzet képviselőivel, hogy a gazdaságfejlesztés nekik is érdekük, így bízik benne, hogy jövőre már a másfél éve indult program konkrét eredményeiről tud majd beszámolni. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek közül – az országban dúló háború miatt – a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. „Ebben a nehéz helyzetben is körülményeket kell teremteni arra, hogy a közösség megmaradjon, fejlődni tudjon” – szögezte le. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy a KMKSZ társadalmi beágyazottsága mély, a helyi felnőtt magyar lakosság csaknem fele tagja a szervezetnek, és ez eddig is segített abban, hogy a 150 ezres közösség máig politikai tényező tudjon maradni. A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem (SJE) hallgatói önkormányzata és több partnerszervezetük által szervezett Martosi Szabadegyetem vasárnap estig tart, de politikai témájú fórumainak sora a nemzetpolitikai kerekasztallal már lezárult. A Martfeszt utolsó napja a helyi református templomban tartott közös istentisztelettel kezdődik, s az aznapi programban kiemelt helyet kapnak a tavalyi rendezvényen elhunyt fiatal sportoló, Kovács Kata Zsófia emlékére tartott sportesemények is. Az ötödik Martosi Szabadegyetemet vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja. MTI; kronika.ro 2017. július 8.Közösségeik elmúlt egy évét értékelték a külhoni magyar pártok vezetői az ötödik Martosi SzabadegyetemenAz elmúlt egy év közösségeiket és pártjaikat érintő legfontosabb történéseiről számoltak be, illetve célkitűzéseiket és terveiket ismertették a külhoni magyar pártok vezetői az ötödik Martosi Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán szombaton. A Kárpát-medencei körkép címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés az utolsó közéleti fórum volt a szerdától vasárnap estig tartó – a magyarok felvidéki találkozóhelyeként jellemzett – szabadegyetemen. A beszélgetésen – amely az egy cél, egy akarat gondolatisága mentén zajlott – Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vett részt. Menyhárt József elmondta: a tavalyi tisztújítás után pártja „a magyar társadalom szövetének erősítése” érdekében megerősítette a párbeszédet a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférával és az egyházakkal, illetve tettek lépéseket a Most-Híd szlovák-magyar párt irányába is, a magyarságot érintő kérdésekben megindítandó együttgondolkodás céljával. A nemzetpolitika eszköztárának kibővítésével és megerősítésével kapcsolatban kiemelte: gazdaságilag meg kell erősíteni a helyi magyarságot, amit elmondása szerint az is fontossá tett, hogy az utóbbi évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott Szlovákiában. Ebben rendkívül fontos eszköznek nevezte a megújított Baross Gábor tervet (a Felvidék gazdaságfejlesztési terve), amelyet még idén augusztusban társadalmi vitára bocsátanak. A Szlovákiában idén novemberre kitűzött megyei választásokról azt mondta: meg kell tartaniuk és tovább kell építeniük a magyarság jelenlegi megyei képviseletét, ami azért is fontos, mert a térségi politika kiemelt szerepet játszhat a magyarlakta régiók felvirágoztatásában. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában a talpon maradásnak, az identitás megőrzésének és újrateremtésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az erdélyi magyarságnak, amely az újrakezdések évszázadát tudhatja maga mögött, a tavaly novemberi romániai parlamenti választásokon sikerült a 2008-as szintre visszaerősítenie parlamenti képviseletét. Hozzáfűzte: közösségépítéssel telt évek és sok munka gyümölcseként, listájukon a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek is helyet engedve, 30 képviselői mandátumot szereztek a román törvényhozásban, és sikerült bővíteniük a magyarság nyelvi és oktatási jogait. Hozzátette: a törvényhozáson belüli együttműködésnek köszönhetően több százmillió eurónak megfelelő összegű területfejlesztési uniós forrásokhoz sikerülhet hozzájutnia a magyarok által is lakott megyéknek. Kelemen Hunor elmondta: bár pártjuk minden egyes alkalommal rámutat, hogy amikor autonómiáról beszélnek, nem Erdély elszakítására gondolnak, a magyarokat ennek ellenére továbbra is nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége, ami óriási bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről. Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta: pártjuk a tavalyi választások után kormánytényezővé vált, négy államtitkári posztot is kaptak, így most a VMSZ „mindenhol a hatalomban van.” Rámutatott: nem volt egyszerű döntés koalíciót kötni a Szerb Haladó Párttal, annak tagjainak a kilencvenes években tapasztalt előélete miatt, de így sikerült elérniük, hogy a koalíciós megállapodásban rögzítették a vajdasági magyarság fejlődését célzó alapelveket. Hangsúlyozta: a vajdasági magyar közösség ma megbecsült közösség Szerbiában, amire soha korábban nem volt példa, és a magyarországi támogatásoknak köszönhetően jelentős bővítések vannak az intézményrendszerben is. Elmondta: a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagja mintegy 10 milliárd forinttal járult hozzá a helyi magyarság gazdasági megerősödéséhez, abban több mint hétezer pályázó vett részt. Hozzáfűzte: sikerült megértetniük a többségi nemzet képviselőivel, hogy a gazdaságfejlesztés nekik is érdekük, így bízik benne, hogy jövőre már a másfél éve indult program konkrét eredményeiről tud majd beszámolni. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek közül – az országban dúló háború miatt – a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. „Ebben a nehéz helyzetben is körülményeket kell teremteni arra, hogy a közösség megmaradjon, fejlődni tudjon” – szögezte le. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy a KMKSZ társadalmi beágyazottsága mély, a helyi felnőtt magyar lakosság csaknem fele tagja a szervezetnek, és ez eddig is segített abban, hogy a 150 ezres közösség máig politikai tényező tudjon maradni. A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem (SJE) hallgatói önkormányzata és több partnerszervezetük által szervezett Martosi Szabadegyetem vasárnap estig tart, de politikai témájú fórumainak sora a nemzetpolitikai kerekasztallal már lezárult. A Martfeszt utolsó napja a helyi református templomban tartott közös istentisztelettel kezdődik, s az aznapi programban kiemelt helyet kapnak a tavalyi rendezvényen elhunyt fiatal sportoló, Kovács Kata Zsófia emlékére tartott sportesemények is. Az ötödik Martosi Szabadegyetemet vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja. MTI; erdely.ma 2017. szeptember 14.Potápi: az anyanyelvi oktatás a szülőföldön való boldogulás legfontosabb garanciájaAz anyanyelvi oktatás a szülőföldön való boldogulás legfontosabb garanciája, s a kárpátaljai magyaroktól most ezt akarják megvonni - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a felvidéki Révkomáromban, a Selye János Egyetem idei akadémiai évének ünnepélyes megnyitóján, ahol a kárpátaljai magyarság melletti közös kiállásra is buzdított. Nagy álmokat csak közös erővel, egységes akarattal lehet megvalósítani - szögezte le beszédében Potápi Árpád János, rámutatva: a Selye János egyetem, Szlovákia első és egyetlen magyar egyeteme, egy ilyen összefogás kiemelkedő példája. Az államtitkár rávilágított: az ilyen eredmények elérésénél csak egy nehezebb dolog van, a megtartásuk, ami viszont a révkomáromi intézmény esetében sikerült. Kifejtette: a Selye János Egyetemnek, amely az elmúlt évtized alatt biztos ponttá vált a felvidéki magyarság életében, nemrégiben sikerült teljesítenie az egyetemi besorolás megtartásához szükséges elvárásokat. Hozzátette: elindulása óta az intézmény csaknem megduplázta hallgatói létszámát és megsokszorozta képzési programjait, így bizonyította életképességét, amit az is alátámaszt, hogy az egyetemnek ma már egyre több hallgatója van az anyaországból is. A Selye János Egyetemet pedagógusainak lelkesedése, szakmai tudása és közös cselekvése tartotta életben és tette versenyképessé - szögezte le az államtitkár, hozzátéve: ilyen közös fellépésre van szükség a legfontosabb eredmények megtartásához is. "Az anyanyelvi oktatás, azon belül a felsőoktatás az egyik legfontosabb garanciája a szülőföldön való boldogulásnak" - hangsúlyozta Potápi Árpád János, rámutatva: a kárpátaljai magyarságtól most éppen ezt a garanciát akarja megvonni az ottani oktatási törvény módosítása, ami ellen és a kárpátaljai magyarok mellett közösen kell kiállni. A megnyitón ünnepélyesen beiktatták a Selye János Egyetem új - az államfő által még februárban kinevezett - rektorát, Juhász Györgyöt, illetve a Gazdaságtudományi Kar és Református Teológiai Kar új dékánjait Csiba Pétert és a Lévai Attilát is. A Selye János Egyetem Szlovákia egyik legfiatalabb és egyetlen magyar nyelvű egyeteme, létrehozását 2003-ban hagyta jóvá a szlovák törvényhozás. Létrehozásának fő célja az volt, hogy magyar nyelven magas színvonalú képzést biztosítson általános- és középiskolai tanárok, teológusok részére, valamint szakembereket képezzen olyan területeken, mint a pénzügy, informatika és a marketing. Az egyetem alap- és mesterfokon kínál képzést tanárképző, gazdaságtudományi, és református teológiai karán, valamint doktori képzést is nyújt, több mint kétezer hallgatója van. Starovic Tibor / MTI (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
